A belga elnökség programjában főként a gazdaságra és a pénzügyekre összpontosít, de kiemelt figyelmet szentel a társadalmi kohéziónak, a zöld gazdaságnak, igazságügyi kérdéseknek és az EU külpolitikai szerepének is. A trió elnökség záró országa Magyarország lesz. A 2011 januárjában kezdődő magyar elnökség sikerességét alapvetően meghatározza az, hogy a belga elnökség milyen dossziékat és milyen stádiumban hagy maga után.

A Lisszaboni Szerződés életbelépése (2009. december 1.) óta a soros elnökséget trióban, másfél éves periódusokban látják el a tagállamok. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak kötelessége közös programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát. A jelenlegi trió három országa - Spanyolország, Belgium és Magyarország - közös programját 2009. december 7-én hagyta jóvá a Tanács általános ügyekkel

foglalkozó formációja. Most először vezeti három ország ilyen szoros együttműködésben az Európai Unió Tanácsának feladatait.

Belgium soros elnökségének szüksége is van az összefogásra. A belga kormány áprilisban összeomlott, miután a vallon és flamand pártok nem tudtak megegyezni a Brüsszel körüli választókerületek határainak kérdésében. A 2010. június 13-ai belga választások estéjén Bart De Wever, a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetője tett győzelmi bejelentést. Belgiumban ugyanakkor valószínűleg szeptember előtt nem áll fel az új kormány a hosszas koalíciós egyezkedések miatt, és az országot addig ügyvezető kormány irányítja.

Belgium véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta a soros elnökség intézménye kevesebb jelentőséggel bír, hiszen a tagállamok csúcsvezetőinek tanácskozásain immár nem a soros

elnökség tagállamának államfője, hanem az Európai Tanács állandó elnöke elnököl, és a külügyminiszteri tanácskozások elnöklését is átvette az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője (jelenleg a brit Catherine Ashton). Az Európai Tanács első állandó elnöke a belga származású Herman Van Rompuy (Belgium miniszterelnöke 2009-ben), így a belga elnökség kiemelt szerepet szán személyének.

A programban a belga elnökség nem tervez jelentős újításokat, leginkább a folyó ügyeket kívánja továbbvinni, és azokban eredményeket elérni. A program lényegesebb célkitűzéseit 5 pontban foglalták össze: gazdasági növekedés és konszolidáció, társadalmi kohézió, zöld gazdaság, stockholmi program végrehajtása és az EU külpolitikai szerepének megerősítése.

A gazdasági válság okozta nehézségekből való kilábaláshoz szorosabb

gazdasági koordinációra és fiskális konszolidációra van szükség, ezért a belga prioritások középpontjában a gazdasági környezet és a pénzügyi szabályozás gyakorlati végrehajtása áll (származékos ügyletek, bankcsődök, banktőke felügyeletének szabályozása). A belga elnökség kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyképesség fejlesztésének is. Céljai közé tartozik a növekedést és versenyképességet ösztönző Európa 2020 stratégia támogatása, az európai szabadalmi rendszer megvalósítása és a belső piac kiteljesedésének elősegítése. Az október 28-29-ei tanácsi csúcs témája az innovációs politika lesz, és decemberben a tagállami államfőknek el kell fogadniuk a Bizottság új Európai Kutatási és Innovációs Tervét is.

A belga elnökség prioritásai között szerepel az is, hogy az év végéig teljes mértékben működésbe

lépjenek a Lisszaboni Szerződés új intézményei, mint például az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), ami az Európai Unió közös diplomáciai szolgálata lesz. Belgium a polgárjogi kezdeményezés intézményének kereteit is szeretné véglegesíteni, mivel annak gyakorlati működésének szabályaiban még nincs végleges megállapodás. A Lisszaboni Szerződés ugyan lehetővé teszi, hogy legalább 1 millió európai polgár az Európai Bizottságot közvetlenül felkérje arra, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. Ennek az eljárásnak a gyakorlati alkalmazása azonban még kialakulatlan.

2010 a szegénység elleni küzdelem európai éve, így a belga elnökség programja jelentős hangsúlyt

fektet a szociális kérdésekre, a társadalmi kohézióra és a szegénység elleni harcra. Kiemelt szerepet

kapnak az igazságügyi kérdések, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc.

A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatban a belga elnökség célja, hogy az Európai Unió minél nagyobb szerepet töltsön be a 2010. november 29. és december 1. között megrendezésre kerülő cancún-i klímatanácskozáson.

Jelentős figyelmet fordít a belga elnökség a bővítésre is. Reményeik szerint az év végéig, de legkésőbb jövő márciusig lezárulnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, megnyithatnak egy új fejezetet Törökországgal, és megkezdődhetnek a tárgyalások Izlanddal is.

A 2011 januárjában kezdődő magyar elnökség programját nagy részben meghatározzák majd a belga elnökségtől „örökölt” ügyek és az Európai Unió aktuális dossziéinak alakulása. A magyar programban többek között kiemelt jelentőséget kap a következő – 2014-2020 időszakra szóló – pénzügyi keret felülvizsgálatának megkezdése, az EU versenyképességi programja, az Európa 2020 stratégia beindítása, valamint a bővítés, a nyugat-balkáni országok integrációja és a szomszédságpolitika is.

Magyarország elnöksége alatt kiemelten kezeli a schengeni térség kiterjesztését is, amelyhez Bulgária és Románia a tervek szerint 2011 első félévében csatlakozhat. Magyarország számára hangsúlyozottan fontos a természeti erőforrások fenntarthatósága, ezen belül is az integrált vízpolitika kidolgozása.

Ehhez szorosan kapcsolódva nagy jelentőségű a Duna Stratégia végrehajtása, amelyet a Bizottság az idei év folyamán dolgoz ki.

A belga elnökség 2010. július 2-án lép hivatalba, és programjának hivatalos közzététele az Európai

Parlamentben július 7-ére várható.

A belga elnökség prioritásai

A belga elnökség programja 5 fő területre fókuszál:

1. Fenntartható növekedés és versenyképesség

- Versenyképes és környezettudatos gazdaság (az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek végrehajtása)

- Stabilitási Paktum megerősítése és a pénzügyi szektor szabályozása

- Foglalkoztatás támogatása (zöld és fehér munkahelyek)

- Innováció ösztönzése (pl.: európai szabadalmi rendszer) és a belső piac kiteljesítésének elősegítése (Monti jelentés nyomonkövetése)

- Iparpolitika és infrastruktúra

2. Társadalmi kohézió ösztönzése

- Az Európai Unió szerepének hangsúlyozása az egészségügy és idősekről való gondoskodás területén (pl.: nyugdíj)

- Kiemelt figyelem a nők elleni

erőszak terén

3. Zöld gazdaságra való áttérés

- A Mexikóban sorra kerülő COP 16 (éghajlatváltozással foglalkozó) konferencián ambiciózus célkitűzések

- Az EU különböző politikai célkitűzéseinek, úgymint a közlekedés és energia, hatékonyabb összekapcsolása

4. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség megszilárdítása (stockholmi program)

- Egységes menekültügyi eljárás

. Terrorizmus, szervezett bűnözés, emberkereskedelem elleni harc

5. EU külpolitikai szerepének megerősítésére, mint a globális béke és biztonság megtestesítője

- Európai Külügyi Szolgálat felállítása

Források és további információ:

http://www.eutrio.be/

http://www.premier.be/files/programme-presidence.pdf

http://forum2010.belgium.be/fr

http://premier.fgov.be/en/node/3390

http://www.euractiv.com/en/priorities/divided-belgium-prepares-to-take-on-eu-presidency-news-495422

http://www.lalibre.be/actu/belgique/article/570991/salaire-minimum-pour-tout-europeen.html

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1620

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete