- a 41. § (8) bekezdése,

- az 55. § (4) bekezdése,

- a 86. § (8) bekezdése,

- a 88. § (6) bekezdése,

- a 89. § (1)-(3) bekezdése, és (4) bekezdésének a), c)-d) pontja,

- a 89/A. §-a,

- a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja,

- a 91. § c)-d) pontja,

- a 92. §-a,

- a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése,

- a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogcímek szerinti részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni,

- nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait,

- valamint a 89. § (6) bekezdésében foglaltakat.

Véleményem szerint ez lehet egy nemleges lista, melyet mindenkinek érdemes megőrizni.

Általában nem tartalmaznak minden kötelező elemet a kiegészítő mellékletek.

Ennek alapvető oka az, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai félnek az üzleti titkok nyilvánosságra hozatalától, mert a kis cégek között a piaci verseny nagyon kiélezett. Annak eldöntése, hogy milyen adat számít üzleti titoknak, nagyon nehéz, mert a vállalkozók szerint a gazdálkodásukat és értékesítéseiket bemutató adatok mindegyike az.

Mondják ezt a véleményt annak ellenére, hogy az egyszerűsített éves beszámolók kiegészítő melléklete szinte semmilyen érdemleges információt nem tartalmaz. Oldalakon keresztül megismétlik a mérleget és az eredménykimutatást, kiegészítve a változást jelző forintösszeggel vagy százalékkal. Az egyik évről másik évre bekövetkezett változás okainak bemutatása elmarad. Ugyanez jellemző a mérleg és eredménykimutatás alapján számolt megoszlási viszonyszámok esetében is.

Elő sem fordulhat, hogy egy jelentősebb értéket képviselő, vagy nagymértékű változást mutató mérlegsor részletei bemutatásra kerüljenek a kiegészítő mellékletben.

Meg kell azonban jegyezni, hogy mindezek nem rontanak az összképen, mert az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összevont sorai, valamint a kiegészítő melléklet kötelező tartalmi elemeiből kivett információk, - lásd az előző felsorolást, - teljesen értékelhetetlenné teszik ezt a beszámolót.

Például nem kell bemutatni az exportértékesítést és az importot sem.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:

a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának,

b) a halasztott ráfordításoknak,

c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának

d) a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében ezt az adatot sem kell feltüntetni.

Nem sorolom tovább a példákat, csak felteszem azt a költői kérdést, hogy mit láthatunk egy olyan mérlegből, melyben csupán a követelések összesített értéke és a hosszú- és rövidlejáratú kötelezettségek összevont összege szerepel. Fogalmunk sincs a vevőkről és a szállítói tartozásokról, kölcsönökről, adótartozásokról, stb.

Semmi értelme nincs egy ilyen beszámolónak a nyilvánosság számára.

A számviteli politika előírásait sem szerepeltetik a kiegészítő mellékletben.

A törvényi előírás szerint, a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. Ez a szabály az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre is vonatkozik.

Ennek a rendelkezésnek az esetek nagy részében - főleg az egészen kicsi cégek - nem tesznek eleget. Egyrészt azért nem, mert nincs számviteli politikájuk, másrészt azért nem, mert egy vásárolt, a számviteli törvény szövegét tartalmazó füzetet tudnak csupán bemutatni ezen a címen, melyet nem is értenek. Mit kellene ebből kiírni? - halom a kérdést gyakran.

Láttam olyan kiegészítő mellékletet, melyben a következő szöveg volt olvasható: "a számviteli politikánk megtekinthető a székhelyünkön." Ez a mondat összetéveszti a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket, a számviteli politika meghatározó elemeinek ismertetésével.

Idézet egy másik kiegészítő mellékletből: "A számviteli politika meghatározó elemei az általános szabályok szerint kerülnek alkalmazásra. Azok sajátosságai a valós és megbízható összképre nem gyakorolnak hatást." Észbontóan hangzik.

Tessék mondani mit tanítanak a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén?

A könyvvizsgáló díjazásának szerepeltetése

A számviteli törvény 88.§-ának (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, akkor

a) erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá

b) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön és összesítve.

Az egyszerűsített éves beszámolót készítők ezen rendelkezés alól csak annyiban vannak mentesítve, hogy a könyvvizsgáló által kapott díjazás részletezése jogcímek szerint nem kötelező. Összesítve egy összegben is közölhető a kiegészítő mellékletben.

Ezzel szemben a következőt olvastam egy kiegészítő mellékletben: "A tárgyévi üzleti évre (?) vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege az aktuális szerződés szerinti."

Csak azt nem értem, hogy a könyvvizsgáló kolléga sem ismeri a számviteli törvényt?

Összefoglalva

A következő megállapítások tehetők:

- Az egyszerűsített éves beszámoló semmilyen képet nem nyújt egy vállalkozásról, pontosan az egyszerűsítés következményeként. Magyarországon ez a cégek 90-96%-át érinti, pedig különbséget kellene tenni a 50-100 milliós árbevételt - bár nem vagyok hivatott a határérték meghatározására - meghaladó néhány vállalkozás, és az ez alattiak beszámolási rendszerében. Lehet, hogy a kicsik esetében egy kérdésekre válaszoló adatlap - ha jól állítják össze, - többet mondana az üzleti partnerek számára.

Tudnunk kell róla, hogy az Európai Unió további egyszerűsítéseket vezetett be a kisvállalkozásokra vonatkozóan, amit hamarosan nekünk is be kell vezetnünk. A probléma csak az, hogy az euróban meghatározott kisvállalkozási határérték nálunk szinte minden cégre vonatkozik, s ez nem teszi lehetővé, hogy az itteni mércével nagyobb vállalkozásnak tartott cégek, részletes beszámolót készítsenek. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer megbízható és valós összképet nem nyújt.

- A gyakorlatban dolgozó számviteli szakemberek továbbképzése nem elégíti ki a mindennapi munkák által támasztott követelményeket. A könyvelők egyszerűen nem hiszik el, hogy ha szabálytalanul könyvelnek, akkor annak adózási vonzata van, pedig minden adóhatósági revízió egyik utolsó fejezete a számviteli szabályok megsértéséről szól, bírság kiszabása mellett. Nehezíti a helyzetet a szakirodalom törvényközpontúsága is. Nem a hivatalok szakembereivel kellene megvalósítani a gyakorlati szakemberek tájékoztatását.

- A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők köre egyelőre igen szűk. A mérleg és az eredménykimutatás - kiegészítő melléklet nélkül - semmilyen lényeges adatot nem tartalmaz, csupán néhány összevont számot. Ez nem ad információt arra vonatkozóan, hogy célszerű-e üzleti kapcsolatot létesítenem az adott céggel.

A mérleg és az eredménykimutatás egyszerűsített, összevont formátuma önmagában, csak a következő információkat tartalmazza:

- mekkora volt a pénzeszközök állománya a bázisév és a tárgyév utolsó napján, vagyis egy adott nap végén; (Mire nyilvánosságra kerül, addigra már régen nem annyi.)

- mennyi a társaság jegyzett tőkéje (alapítói vagyona) az adott év utolsó napján;

- az elmúlt években a tulajdonosok hagytak-e bent adózott nyereséget a cégben, vagy minden nyereséget kivettek osztalékként, ill. a veszteségüket fedezték belőle; (Van-e eredménytartaléka.)

- a saját tőke értéke nem mutat-e negatív számot, és meghaladja-e a jegyzett tőke összegét;

- a követelések és kötelezettségek összértéke az év utolsó napján milyen összhangot mutat;

- mennyi volt az értékesítés nettó árbevétele az év folyamán a tárgyévben és a bázisévben;

- mennyi az adózás előtti eredmény a bázisévben és a tárgyévben.

Ennyi lenne a valós összkép a vállalkozásról? Vagy inkább egy rizikós rejtvény?

Forrás: Adófórum