Változott a gazdasági környezet, a média kinyitotta a fiatalok számára a világot. Úgy tűnik, sokkal több lehetőségből választhatnak, mint annak idén szüleik, mégis bizonytalanabbak, korban későbbre halasztják a pályaválasztást.

Lapunkban induló, Mi leszel, ha nagy leszel? című sorozatunkban több oldalról foglalkozunk a témával. Bemutatjuk, mely szervezetek segítenek a fiataloknak a szakmaválasztásban, illetve a korrekcióban. Fiatalokat is megkérdezünk pályaválasztásukról. Néhány középiskolást, illetve főiskolást elviszünk gyárlátogatásra. Bemutatunk apáról fiúra szálló műhelyeket, vállalkozásokat, illetve gyáron belüli életpályákat, követhető szakmai utakat. Felkeressük a dunaújvárosi technikus képzést nyújtó középiskolákat, szakmunkásképzőket. Szeptemberig még nyitott a pálya, korrigálhatók a februárban leadott jelentkezési lapok.

Szakképzésről a kamaránál

Széleskörű a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara rálátása Dunaújváros és térsége gazdaságára. Munkatársaik jól ismerik a vállalkozásokat, beleértve kicsiket és nagyokat. Folyamatosan gyűjtik az információkat a lehetséges munkahelyekről.

Arról beszélgettünk dr. Markovics Györggyel, a kamara titkárával és Fülöp Ilonával, a kamara szakképzési tanácsadójával, mi a szerepe a kamarának a szakképzésben, milyen segítséget adhatnak a fiataloknak a pályaválasztásban.

Foglalkoztatási Infopont

Megtudtuk dr. Markovics Györgytől, hogy a gazdasági kamarák tíz évre szóló stratégiát készítettek a szakképzésről. Ebben részletesen kidolgozták ajánlásaikat az iskolai rendszerű szakképzéshez, a felnőttek képzéséhez, illetve cégen belüli továbbképzésekhez. Céljuk, hogy a fiatalok mind jobban ismerjék meg a munkahelyeket, a szakmákat, választásuk illeszkedjék a munkaerőpiachoz. Ma már gyakorlat az élethosszig tartó tanulás. Szeretnék feltárni azokat a lehetőségeket is, amelyek segítenek egy későbbi pályakorrekcióban.

Munkájuk gyakorlatban megvalósult elemeiről beszélgettünk:

— A Dunaújvárosi Kamara tizenhat szakma képzésének felügyeletében vesz részt. Ma még nem jellemző, hogy a vállalkozások maguknak képezzék ki a működésükhöz szükséges szakembereket, inkább egy magasabb fizetéssel elcsábítják máshonnan. Van persze jó példa is, mint a Dunaferr, ahol tradicionális a szakképzés, a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása, együttműködés az iskolákkal.

Szóba került a szakképzési hozzájárulás, amit tanulók gyakorlati képzésére is felhasználhatnak a vállalkozások. Nem kétséges, hogy tőkeigényes a tanulóképzés, hisz szigorú előírások szabályozzák a megteremtendő feltételeket. Nehézség, hogy csak utólag igényelhetők vissza a képzésre fordított költségek. Rákérdeztem, mit tervez a kamara a pályaválasztás segítésében?

— Már most is segíthetjük a fiatalokat és szüleiket — kezdte válaszát a kamara titkára. — Ha valakinek határozott elképzelése van leendő pályájáról, segítünk megtalálni a megfelelő iskolát és mellé a gyakorlati helyet. Ha tanácstalan, akkor bemutatjuk a szabad lehetőségeket. A Fejér Megyei Munkaügyi Központtal közösen működtetjük április elsejétől a Foglalkoztatási Infopontot, ahol a szakmát és munkát keresők is tájékozódhatnak a vállalkozások igényeiről, kínálatáról, illetve a vállalkozások is rátalálhatnak a keresett munkaerőre. Ősztől az iskolákat keressük fel. Már a hetedik osztálytól tájékoztatjuk a gyerekeket és szüleiket a térségben a munkaerőpiacon keresett szakmákról. Gyár- és műhelylátogatásokat szervezünk számukra. Célunk, hogy mind több fiatal mind több szakmát és képzőhelyet ismerjen meg. Szeretnénk visszaállítani a kétkezi munka becsületét.

Adódott a kérdés, ha lenne most érettségiző fia, mit ajánlana neki. Kitérő, de megszívlelendő választ adott:

— Sikerszakmák mellett nehéz jó ötletet adni. Azt tudom, hogy Dunaújvárosban a Hankook háromszorosára bővíti jelenlegi termelését. Gumiipari szakmákban jó eséllyel boldogulhatnak a fiatalok.

Azon már csak magamban gondolkodtam el, mennyire ismerik a Hankook kínálta lehetőségeket a fiatalok.

Hiány- és támogatott szakmák

Rendszeresen járják kérdőiekkel a vállalkozásokat a kamara munkatársai, tudtam meg Fülöp Ilonától, a kamara szakképzési tanácsadójától:

— Folyamatosan gyűjtjük az adatokat Dunaújváros és a térség vállalkozásaitól szakemberigényükről. Minden évben továbbítjuk a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, ahol összesítik valamennyit. Minden évben megállapítják, melyek a hiányszakmák. Azok a tanulók, akik ezekből választanak, kiemelt támogatást kapnak a kötelező tanulói juttatások mellé. Megyénkben most támogatott hiányszakma a kőműves, az ács-állványozó, a gépi forgácsoló, az épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő. Érdemes ebben tájékozódni szakmaválasztás előtt. Nemcsak a tanuló évek alatt kapnak több anyagi segítséget a fiatalok, hanem feltehetően hamarabb találnak munkát a szakmunkásvizsga után.

Beszélgetésünket arról folytattuk, mi a szerepe a kamarának a szakképzésben:

— Jogszabály határozza meg a kamarák feladatait. Többek között minősítjük a gyakorlati helyeket. Ez vonatkozik arra, amikor egy vállalkozás tanulók oktatását határozza el, és később is, a már bejáratott képzőhelyeket is. Ez azért is fontos, mert a tanulóévek a nyugdíjnál munkában töltött időnek számítanak. Ezeket az éveket mi igazoljuk. Dunaújvárosban magas a tanulói szerződések száma, csaknem felét adja a teljes megyei adatnak. Az elmúlt tanévben huszonhét szakmában csaknem ezeregyszáz tanulói szerződést köttettünk. Gyakorlati vizsgákat is szervezünk, a tanév végén háromszázhuszonnégy gyerek tette le szakmunkásvizsgáját közreműködésünkkel.

Kitértünk régmúlt tradíciókra, amikor mesteremberek műhelyeiből évről évre megbízható szakmai tudású szakmunkások kerültek ki. Ma már nem jellemző, hogy a vállalkozók saját maguk nevelnék a szakmunkásukat, bár megtehetnék. A kamara segítséget nyújt az ehhez szükséges feltételek megteremtésében is. Tervezik, hogy visszaállítják a mestervizsga rangját. Egy jó szakmával induló fiatal folytathatja pályáját saját vállalkozásban, mestervizsgával, akár gyakorlati oktatóhely kialakításával. Beszélgettünk arról is, mennyire követik a fiatalok szüleik mesterségét, veszik át a családi vállalkozást:

— Nem jellemző, hogy a gyerekek követik szüleiket a szakmában, bár van jó példa is — erről későbbi cikkünkben még olvashatnak

A téma sokszínűségéből adóan szóba jött, hogy igazán nem is ismerik a fiatalok a különféle szakmákat. A múlt tanévben hetedikeseket vittek el „nézőközönségnek” a Szakma sztárja országos szakmunkástanuló versenyre. Bizony rácsodálkoztak, mit is csinál egy ács-állványozó-tetőfedő. Többen kedvet kaptak hozzá.

— A jövőben nagyobb szerepet vállalunk a fiatalok pályaorientációjában. Már most készülünk az őszre. Elmegyünk a Duna túloldalára is, hisz az új Duna-híd közelebb hozta a város iskoláihoz, vállalkozásaihoz az ott élő embereket. Szeretnénk, ha mind több fiatal tájékozódna, milyen szakmában boldogulhat a jövőben.

A pályaválasztás titkai

A középiskolai tanulmányok befejeztével a fiatalok válaszút elé kerülnek: felsőoktatás, vagy munka. Manapság a diákok többsége természetesen tovább kíván tanulni, hiszen a diploma mégis csak nagyobb jelentőséggel bír, mint egy szakma. Felmerül a kérdés azonban, hogy szükség van-e a rengeteg diplomás bölcsészre, ügyvédre, gazdászra, amikor óriási hiány mutatkozik a szakmával rendelkező emberekből. Pályaválasztás előtt álló fiatalokat kérdeztünk arról, ki milyen elképzelések alapján indul el a jövőbe vezető úton.

Gódány Imre a kereskedői pályára lépne, mint elárulta, leginkább szülői indíttatásra:

— A motivációt édesapám adta, hiszen ő is ezen a pályán tevékenykedik, jelentős sikerekkel, így az út szinte már ki volt jelölve számomra — mondta a Széchenyi gimnázium végzőse. — A napi munkához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzéséhez elegendő az OKJ-s képzés is, azonban hogy magabiztosan kezdhessem karrieremet, úgy érzem, szükségem van egy diplomára. Kétségtelen, hogy a szakmához elsősorban jó üzleti érzékre, kapcsolatokra van szükség, meg némi kezdőtőkére, hiszen manapság ez az alapja mindennek, de nem árt, ha az ember képben van a nagyobb összefüggéseket illetően is — ezért kell a diploma.

Varga Norbert szintén most végzett a Széchenyiben, és gyerekkori terveinek átformálására kényszerült:

— Kezdetben úgy gondoltam, az ügyvédkedés biztos állást jelent, megfelelő keresettel, amely lehetővé teszi, hogy megteremtsem a hátteret családomnak és magamnak. Azonban, ahogy tágult a látóköröm, és egyre több dolog keltette fel az érdeklődésemet, úgy gondoltam, talán mással is megpróbálkozhatnék. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy a marketing világában próbálkozom érettségi után.

— Ez éles váltás, milyen változtatásokra kényszerültél tanulmányi téren?

— A hozzáállásomon nem kellet változtatni, hiszen mindig is törtető voltam, de valójában a tanulmányi eredményem nem ezt mutatta. Így tehát bízom abban, hogy a jelenlegi eredményeimmel megtalálom azt a munkaterületet, amiben szívesen és sikeresen tevékenykedhetek.

Borbély Sándor, a Rosti iskola végzőse igazi kemény legény, aki a sport területén készül karriert befutni:

— Amióta az eszemet tudom, mindig is futballoztam, így lételememmé vált ez a sport, és rengeteg lehetőséget, a jövőmet látom benne. Kezdetben természetesen mint játékos szeretnék karriert befutni, és miután kiöregedtem, szeretném a megszerzett tudást átadni az ifjúságnak, mint edző.

— Mit teszel annak érdekében, hogy ez az álmod teljesüljön?

— Mindig a maximumot próbálom nyújtani mind az edzésen, mind pedig a mérkőzéseken, és keresem a lehetőségeket, hogy a már meglévő tudásomat egyre magasabb szintre emeljem.

Ez tehát a jelenlegi felállás a fiatalok körében. A divatmunkák kezdenek elévülni, hiszen már a fiatalok is látják, hogy a rengeteg lehetőség mellet a legfontosabb az, hogy a későbbiekben biztosítani tudják megélhetésüket és emellett élvezzék is amit csinálnak.