A megnyitásra 2001 januárjában, Amsterdamban, egy nagy nemzetközi rendezvény keretében került sor. Ezt megelőzte az elméleti kérdések tisztázásának érdekében egy szeminárium Hollandiában, Hilversumban, 2000. május 11–12-én. Ms Sharon Capeling, az ENSZ Önkéntes tevékenységek koordinátora vezette a szemináriumot, ahol neves elméleti szakemberek tartottak előadásokat az önkéntes szervezetek, civil szervezetek ismérveiről, a különböző civil és állami gyakorlati tapasztalatokról. A szemináriumhoz több alapvető dokumentumot adtak ki, amelyek az önkéntesség alapelveit, fogalmait, társadalmi elvárásait fektette le.

Magyarországon az önkéntesség jogi szabályozása a 2005. évi LXXXVIII. Törvény
a közérdekű önkéntes tevékenységről- számú törvény alapján történik. Az önkéntes tevékenység - kifejezés a bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez.

Az önkéntesség a kutatások és a nemzetközi tapasztalatok szerint széles körben érinti a korosztályokat és társadalmi rétegeket. A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során például fontos cél, hogy később közösségük aktív tagjaivá legyenek. Egy törvénytervezet szerint 2014-től az érettségi feltétele lenne 50 óra önkéntes munka a fiatalok számára. A fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség: sokan karrierjük első állomásaként passzivitásbakényszerülnek.

Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való vissza- és bekerülésének elősegítése. A nyugdíjas önkéntesek számára a magány, a passzivitás, a betegségekbe menekülés és az elszegényedés elkerülésének lehetősége jelenthet vonzást. Emellett egyre több piaci szervezet figyel fel arra, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését, felfogható az alkalmazottak sokoldalúvá tételének egyik állomásaként, javítja a cég közösségen belüli reputációját, növeli a vállalaton belüli munkamorált.